tag:blogger.com,1999:blog-45335698062873857952012-02-16T09:36:28.670+01:00jövőobszervatóriuma jövőkutatásról és határterületeirőlzoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.comBlogger921100tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-43220214853804707262012-01-22T15:04:00.000+01:002012-01-22T15:04:04.510+01:00Járványok a 21. századnak?
A történelem folyamán eddig három nagy járványhullám volt, és még az is elképzelhető, hogy a következő nagy, az emberiséget a 21. században sújtó csapás „biológiai, nem pedig atmoszferikus [éghajlati] vagy pénzügyi lesz”, véli David Orrel oxfordi kutató.
Majd pedig azzal folytatja, hogy ez azért képzelhető el, mert mindössze „egy vagy két mutációnyira vagyunk egy modern járványtól”, és miközben zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-1499698764440113982012-01-05T15:24:00.000+01:002012-01-05T15:24:31.893+01:00Ipari forradalom nélkül?Amikor az ezredfordulón Paul Crutzen Nobel-díjas kémikus bevezette az antropocén fogalmát, akkor abból indult ki, hogy az ipari forradalom alapvetően változtatta meg az ember és a környezet közötti viszonyt. A helyzet azonban feltehetően bonyolultabb ennél.
Az ipari forradalom Fernand Braudel francia történész terminológiáját használva arról szól, hogy elhagyjuk a biológiai ancien regime-t, ahol zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-53913511120828940782011-12-26T12:17:00.000+01:002011-12-26T12:20:05.477+01:00A newtonitól a linnéi fizikáig
„A II. Világháború után a tudomány arcfelvarráson esett át. Márka lett belőle”, írja Michael Brooks A tudomány titkos anarchiája című könyvében, és a fizikusok lettek „a Hideghábrú Merlinjei”.
De nem csak a tudósokról kialakított kép nem ugyanaz, mint néhány évtizeddel ezelőtt, amikor még nem fejlesztették ki az atombombát, a radart meg néhány hasonló eszközt, és juttatták el az embert a zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-91417037640547746762011-12-13T18:58:00.000+01:002011-12-13T19:02:49.498+01:00A vallások jövője
A vallások jövőjével kapcsolatban nem csak arra érdemes rákérdeznünk, hogy mi lehet a jövőjük, hanem arra is, hogy milyen tényezők határozták meg a múltjukat. Ebből ugyanis sok minden kiderül még akkor is, ha eközben a vallást mint olyat létező jelenségként tárgyalom, és nem foglalkozom vele, hogy van-e isten, mivel ebben a kérdésben nem vagyok kompetens.
Abban viszont igen, hogy amikor zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-53345755507196474142011-12-04T19:05:00.001+01:002011-12-04T19:07:34.187+01:00A válságrezsimektől a szuperválságokig
Az ipari forradalmak előtt a „gazdasági válságok” természete teljesen más volt, mint utána, és mostanra a jelek szerint ismét változás következett be.
A biológiai ancien régime-ben minden alapja a föld volt: ha egy adott területen fát ültettünk, akkor azon nem tudtunk élelmiszert termelni. Vagyis ez zéró összegű játék volt, és a populációt és a produktivitást egyaránt a rendelkezésre álló földzoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-49426927664359221062011-11-27T22:08:00.001+01:002011-11-27T22:14:01.832+01:00Mégsem információs forradalom?
James A. Dewar amerikai kutató 1998-ban a könyvnyomtatást és az internetet állítva párhuzamba arra a következtetésre jutott, hogy mint ahogy az előbbi is mindent átalakított, az utóbbi is mindent meg fog változtatni. A párhuzam meggyőzőnek látszik – könnyen lehet azonban, hogy a beígért információs forradalomból semmi sem lesz.
Dewar kiindulási pontja az volt, hogy a könyvnyomtatás mint zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-32024436438390214692011-11-17T13:51:00.001+01:002011-11-19T10:55:51.379+01:00Galilei, a kenyérpirító és a politikusok
August Comte, a modern szociológia egyik megalapozója a 19. század elején arról írt, hogy a teológiai felfogástól a racionalitás felé haladunk, és a jövőben a társadalmat szociológusok fogják irányítani. Ehhez képest ha egy marsi történész figyelné a Földet, akkor azt látná, hogy mindenütt a politikusok a meghatározóak – és lehet, hogy nagyon csodálkozna ezen.
A probléma ugyanis némiképp zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-89549943809390391382011-10-27T11:58:00.001+02:002011-10-27T12:01:01.577+02:00A malthusinál is rosszabb?Mármint a jövő, ami esetleg ránk vár. Malthus A népesedés törvényéről szóló 1798-as tanulmányában azt állította, hogy a lélekszám négyzetesen, az élelemtermelésre felhasználható területek nagysága viszont csak lineárisan nő, tehát hamarosan éhínség vár az emberiségre. Ő persze nem számolhatott az ipari forradalom hatásaival.
1. A Malthus-i modell szerint amikor megjelenik egy új, első lépésben zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-64040983492650837222011-10-17T15:45:00.000+02:002011-10-17T15:46:32.773+02:00A mesterséges intelligenciától a szeletintelligenciáig
A
mesterséges intelligencia kutatásának első korszaka jó
közelítésben arról szólt, hogy minél inkább emberi értelemmel
rendelkező gépeket próbáltunk létrehozni, ám azóta másfajta
mesterséges intelligenciák (mármint ha nevezhetjük őket egyáltalán
így) konstruálása felé mozdultunk el.
Paul
Davies arról ír a Kísérteties csönd című könyvében, hogy
(talán) a posztbiológiai értelem megjelenése felé zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-42381043902503899372011-10-13T13:51:00.000+02:002011-10-13T13:51:16.248+02:00Érzelemgépek?
A mesterséges intelligencia kutatásának első korszakát az a bízvást dualistának nevezhető elképzelés határozta meg, mely szerint az értelem és érzelem (vagy ha úgy jobban tetszik: a racionalitás és az irracionalitás) két különböző dolog, és ha értelmes gépeket akarunk építgetni, akkor az előbbi létrehozása (vagy inkább imitálása) is elég. A most kialakulóban lévő lovotika (love+robotics) szerintzoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-43925868833300949512011-09-29T13:40:00.000+02:002011-09-29T13:40:55.826+02:00Soha többé világháború?
És forradalom sem? Némi iróniával talán akár azt is mondhatnánk, hogy talán szerencsénk volt, mert 1956-ban a világ a szuezi válsággal volt elfoglalva, nem pedig a magyar forradalommal, és ez átvezet ahhoz a kérdéshez, hogy vajon a jövőben lesznek-e még világháborúk.
Ugyanis a 18. század óta az volt a tendencia, hogy az európai nemzetállamok konfliktusai globális konfliktusokká válhatnak mégzoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-14101983961056383862011-09-18T23:26:00.001+02:002011-09-19T09:34:47.834+02:00Milyen lehet mesterséges intelligenciának lenni?
Pontosabban:
hogyan érzékelhetik a mesterséges intelligenciák a világot.
Thomas Nagel amerikai filozófus azt a kérdést veti fel egy
tanulmányában, hogy milyen lehet denevérnek lenni – vagyis, hogy
valóban el tudjuk-e képzelni, hogy miként érzékeli a világot
egy olyan élőlény, amely a miénktől eltérő érzékszervet
használ. Ami mindeddig legfeljebb a filozófusok számára tűnhetett
érdekes zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-19298277642469843522011-08-26T09:01:00.001+02:002011-08-26T09:01:58.235+02:00Egerek és pluszkortex emberek
Az alábbiakban egy neologizmust szeretnék bevezetni az emberi agy lehetséges (bár korántsem szükségszerű) jövőbeni biológiai fejlődésével kapcsolatban.
„Ha az egeret megfosztjuk agykérgétől – írja Eudardo Punset A lélek az agyban van című könyvben –, ugyanúgy mozog tovább”, az embernél viszont az „agykéreg nevű szörnyeteg... a funkciók többségét elorozta a primitív agytól”, és a kézmozgástól azoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-38920656541362931472011-08-20T20:26:00.000+02:002011-08-20T20:26:31.589+02:00Úton egy új vadászó-gyűjtögető életmód felé?
Fernand Braudel francia történész szerint az emberiség nagyjából a 18. századig az úgynevezett biológiai ancien régime-ben élt, amikor közvetve vagy közvetlenül minden a földből származott, és közben nem használtunk nem megújuló erőforrásokat. Ami azonban korántsem jelenti azt, hogy akkoriban összhangban éltünk volna a természettel, és innentől kezdve érdemes újragondolni az utóbbi idők zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-14530504924335323092011-08-13T08:43:00.000+02:002011-08-13T08:43:47.662+02:00Megastruktúra-közlekedés?
A közlekedés története – némiképp leegyszerűsítve – a megastruktúrák építésének története. Legalábbis eddig.
A szárazföldön az emberi közlekedés első korszakát a saját izomerő használata jellemezte. A kerék valamikor i.e. 4000 körül jelent meg, és ezzel kapcsolatban arra érdemes felfigyelni, hogy hogy miközben teljesen más elven alapul (nevezetesen a forgó mozgáson), mint az élőlények zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-53128618124323163302011-08-05T12:14:00.002+02:002011-08-05T12:14:48.459+02:00Túllépni a biopolitikán (is)
Michel Foucault francia filozófus az 1970-es évektől dolgozta ki a biopolitika fogalmát. Eszerint a modern állam immár nem (csak) az állampolgár életéről és haláláról dönt, de foglalkozik is az emberi testtel, illetve a népesség biológiai és társadalmi állapotával is. Ami több irányban is továbbgondolható – és a végeredmény esetleg valami teljesen más lesz, mint az eddigiek.
Foucault – kissé zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-1469830558421316672011-07-30T08:09:00.000+02:002011-07-30T08:09:12.428+02:00A WIKIPÉDIA ÉS A TUDOMÁNY JÖVŐJEMagyar Tudomány, 2011. július
„Az ismerőseim és barátaim közül senki sem bízik a Wikipédiában, de mindenki olvassa. A fenntartások és a produktív használat [tehát] nem összeférhetetlenek”, állapítja meg Freeman Dyson amerikai fizikus, és ez a sajátos viszonyulás már csak azért is érdekes a számunkra, mert egyfelől olyan online enciklopédiáról van szó, amely mintha megváltoztatna mindent, amit azoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-31430779656758291442011-07-26T10:16:00.000+02:002011-07-26T10:16:25.300+02:00Belökjük-e az etikát a vonat kerekei alá?
Képzeljük el, hogy egy vonaton ülünk, amit nem tudunk megállítani, és az el fog ütni öt embert. Hacsak nem az utolsó pillanatban – mert erre módunk van – átirányítjuk egy másik sínre, ahol csupán egy embert gázol el. A kérdés természetesen az, hogy megtennénk-e – illetve az is, hogy mennyire vannak biológiai alapjai az „etikának”, és ebből a szempontból hogyan alakulhat a jövő.
Ott van ugyaniszoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-74047026532062841042011-07-22T10:41:00.001+02:002011-07-22T10:41:57.213+02:00A társadalmi kommunikációs technológiák nyomában
Az evolúciós közgazdaságtannal foglalkozó amerikai közgazdász,
Richard Nelson szerint léteznek egyfelől fizikai technológiák (ilyen pl. a
gőzgép), és nem véletlen, hogy az ipari forradalommal együtt gyorsult fel a
gazdasági növekedés is. Másfelől viszont ugyanilyen fontosak a társadalmi
technológiák is (mint amilyen pl. a gyár mint intézmény), és ez a kétféle
technológia kölcsönhatásban van zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-20788852738223603342011-07-20T20:56:00.002+02:002011-07-22T10:35:16.682+02:00A tudomány létrája, Edison és a megismerés korlátai
„Lehetetlen, hogy a természetről két elméletünk legyen, melyek különböző jelenségeket úgy magyaráznak meg, mintha semmi közük sem lenne egymáshoz – írja Lee Smolin amerikai fizikus azt a kérdést feszegetve, hogy „mi a gubanc a fizikával”, és miért nem sikerül megtalálni az egységes elméletet. A helyzet azonban bonyolultabb ennél.
Michael Shermer amerikai science writer megfogalmazásával élve zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-72611060159079505312011-07-04T22:37:00.000+02:002011-07-04T22:37:51.780+02:00Fenntartható vagy moduláris városokJacques Attali francia gondolkodó szerint „a letelepedés csupán múló közjáték”, és a nomádok voltak „a tűztől a művészetig.... a kohászatig, a mezőgazdaságtól a zenéig” minden fontos dolog megalkotói. Amiből persze – még ha így lenne is – nem következne szükségképpen, hogy a jövőben nomadizálni fogunk: elvégre bár az emberiség a múlt nagy részében kőeszközökkel vadászott, ebből sem következik zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-18269528422455737102011-06-26T08:06:00.000+02:002011-06-26T08:06:05.951+02:00Én, a társas állat?Az ember az evolúciós szociálpszichológia szerint szerint lényegében „konszenzuskereső állatnak” tekinthető. De korántsem biztos, hogy ez a jövőben is így lesz.
Ez a konszenzuskeresés arra vezethető vissza, hogy nem a vadászó-gyűjtögető ember tekinthető mainak. Vagyis nem az a lényeg, hogy fel sem tűnne, hogy nem közénk tartozik, ha egy, a neolitikus forradalmak előtt élt vadászó-gyűjtögető zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-58255032201394238472011-06-13T08:25:00.000+02:002011-06-13T08:25:56.536+02:00Pornografizált jövő?Elképzelhető, hogy a jövőben a „valóság” mindenki számára más és más, mondhatni személyre szabott lesz – és ez persze mindent megváltoztat. Susan Greenfield brit agykutató ír le egy olyan jövőbeni jelentet, ahol miközben a tanárnő magyaráz, egyes diákok úgy látják, mintha meztelen lenne, ugyanis az általuk használt VR-rendszer így alakítja át a képét. Ami természetesen jogi problémákat is felvet zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-85003670516934295812011-06-08T12:19:00.000+02:002011-06-08T12:19:38.961+02:00Vagy interaktív oktatás, vagy regény? Vagy pedig...Vagy pedig valami teljesen más? Az e-learninget ugyanis a jelek szerint fel fogja váltani az m-learning, vagyis a mobilon és mobilitáson alapuló tanulás, aztán pedig az egész várhatóan egy mind interaktívabbá váló környezetbe helyeződik át – és ezzel valami egészen új kezdődik. Ami nem is lenne meglepő, hiszen az ipari forradalom hozománya az az oktatási rendszer, amelyet ma természetesnek zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-79883329344059006382011-05-26T10:47:00.000+02:002011-05-26T10:47:21.794+02:00Egy: evolúció; kettő: kultúra; három: AINorbert Wiener már az 1940-es években azt tanulmányozva, hogy az informatikának milyen hatása lehet a társadalomra egy 19. század végi utópikus felfogást vitt tovább, amely szerint a távíró elterjedése el fog vezetni a világméretű demokráciához. Ez ugyan nem történt meg (mint ahogy Wiener elképzelései sem oldották meg a problémákat), ám ebből nem következik szükségképpen, hogy ne lenne ideje zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-60940561438800364352011-05-19T07:44:00.000+02:002011-05-19T07:44:59.886+02:00Mi jön a számítástudomány után?A Science 2020 Group néhány éve közzétett előrejelzésében az olvasható, hogy a számítástechnika mára elválaszthatatlanná vált a természettudományoktól, és ha az elméleti meg a kísérleti tudományok mellett eddig a számítástudomány volt a tudomány „harmadik oszlopa”, akkor ennek most vége. Ugyanis mint ahogy Newton után a matematika épült be mindenhová a különböző tudományterületek átjárhatóságát zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-90211879039293205792011-05-10T17:43:00.001+02:002011-06-15T13:12:37.955+02:00Fizikai etika helyett valami más?„Kant szerint egy tett csak akkor fogadható el erkölcsileg, ha univerzalizálható, vagyis ha a mögötte álló elv (maxima) széles körű elterjedése (általános törvénnyé válása) ellentmondás nélkül elgondolható és akarható lenne”, írja Kovács József A modern orvosi etika alapjai című könyvében. Valójában azonban a helyzet korántsem ilyen egyszerű, és még az a kérdés is felvethető, hogy mennyire zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-41726774804709464552011-05-03T14:57:00.001+02:002011-05-03T15:04:42.371+02:00Tárgykönyvtár a jövőnekKevin Kelly a Long Now Foundationtől azt veti fel, hogy a hagyományos könyvtárakban rendszerint vajmi kevés olyan tudás található, amelyre szükségünk lehetne a civilizáció újraépítéséhez. Ilyen tudás mondjuk az, hogy miként kell a vasércből vasat csinálni. Ezért aztán érdemes egy speciális, még csak nem is különösebben nagy könyvtárat létrehozni kimondottan erre a célra. És szerintem még ennél iszoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-44581216863058602482011-04-24T14:39:00.000+02:002011-04-24T14:39:05.325+02:00Könyvtár 2.0A jelenleg létező közkönyvtárak több szempontból is magukon viselik annak a kornak a lenyomatát, amikor létrejöttek.
Így például ha minden igaz, akkor az USA-ban az első valódi, mai értelemben vett effajta könyvtár csupán 1833-ban, a New Hamshire-i Peterborough-ban jött létre, és három, korábbi könyvtártípus elemeit olvasztotta magába.
Egyfelől a „társadalmi könyvtárét”, ahonnét a könyvek zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-16026002537826360092011-04-21T16:54:00.000+02:002011-04-21T16:54:23.622+02:00G50: a Gagarin-naptárSzámomra, mint jövőkutató számára az egyik érdekes kérdés az, hogy ezer vagy éppen tízezer év múlva hogyan fogjuk leírni az aktuális dátumot (mármint ha használunk még majd ilyet egyáltalán).
Ennek persze nagyon is sok köze van – ismét csak számomra – Gagarin ötven évvel ezelőtti űrrepüléséhez. Isaac Asimov amerikai sci-fi író A Hold tragédiájában egyfajta Évszakos Világnaptár bevezetését zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-53564318306188619452011-04-16T20:24:00.000+02:002011-04-16T20:24:40.822+02:00A CB, a mobil és a kormány: az egy-a-bárholhoz forradalmaAz MIT 1991-ben kiadott egy könyvet Technológia 2001: a számítástechnika és a kommunikáció jövője címmel. A szerzői neves szakértők voltak – és még csak véletlenül sem említették meg az internetet. Ami azonban nem azt jelenti, hogy ostobák vagy tájékozatlanok lettek volna. Hanem azt, hogy valóban nem lehetett előre látni a dolgot, és ebből a példából kiindulva nem csupán a múltban esetleg zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-36132027574228362402011-04-06T14:02:00.007+02:002011-04-11T16:15:14.819+02:00Negyedik Magyar Jövőkutatás Meetup
Az emberes űrrepülés jövőjéről Gagarin útjának 50. évfordulója alkalmából és a Yuri’s Night magyarországi rendezvényeként
a meetup társszervezője a Magyar Asztronautikai Társaság
helyszín: Magyar Tudósok körútja 2., BME Q. épület A szárny 2. emelet 240-es terem
időpont: 2011. április 12., 19:00 - 21:00
Megnyitja: Solymosi János, a MANT elnöke
Moderátor: Winkler-Nemes Gábor festőművész, a zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-42012387049539289842011-03-28T09:51:00.000+02:002011-03-28T09:51:38.370+02:00Agyillesztés: nyelvek és vallásokTerrence Deacon harvardi nyelvész szerint a nyelv nem csupán változik, hanem fejlődik is. Matthew D. Lieberman amerikai pszichológus megfogalmazásával élve „generációról generációra szinte midig úgy módosul, hogy egyre könnyebben tanulható legyen egy kétéves gyerek számára”.
Azaz egyre inkább az agyunk már meglévő struktúrájához idomul, és ez azért lehetséges, mert jóval gyorsabban változik, mintzoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-56898955770185992032011-03-26T17:08:00.003+01:002011-04-08T09:11:45.294+02:00Űrimperatívusz – más léptékben és nagyon máshogyanKraft Ehricke német származású amerikai űrkutató 1978-ban fogalmazta meg az úgynevezett űrimperatívuszt. Eszerint előbb-utóbb mindenképpen el kell hagynunk a Földet, és mindeddig én is úgy gondoltam, hogy Ehrickének igaza van. Most azonban úgy, hogy érdemes még egyszer végiggondolni a dolgot.
Az űrimperatívusz értelmében kissé leegyszerűsítve bár, de lényegében két okunk lehet arra, hogy zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-15283041677565499142011-03-20T11:01:00.001+01:002011-03-21T06:51:32.611+01:00Kozmikus világítótornyok és vallásmérnökök (updated)Amikor azt a kérdést tesszük fel, hogy ha lennének földönkívüliek, akkor vajon miért is vennék maguknak a fáradságot, hogy hatalmas energiabefektetéssel üzenetet küldjenek nekünk, akkor nagyon is földi módon gondolkodunk.
Ugyanis lényebében abból indulunk ki, hogy egy nálunk idősebb civilizáció minden bizonnyal „fejlettebb” is nálunk, és a „fejlettség” alatt hajlamosak vagyunk azt érteni, hogy zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-40025584603886611412011-03-11T08:26:00.001+01:002011-03-11T08:27:45.863+01:00Túl a kvantumkomputeren?A hagyományos titkosításra három dolog jelenthet veszélyt: az, ahogyan a társadalom; ahogyan a matematika és végül ahogyan a fizika működik. De ez egyben lehetőségeket is jelenthet.
1. Ami az elsőt illeti, itt lényegében arra érdemes gondolnunk, hogy egy emberek által fenntartott rendszer annyira megbízható, mint amennyire azok, akik fenntartják. A social engineering ezt használja ki, és zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-36648331308201334362011-03-06T17:36:00.000+01:002011-03-06T17:36:07.778+01:00Szuperintelligencia (nagyon) máshogyAz amerikai AAAI (Association for the Advancement of Artificial Intelligence) vezetősége 2009-ben azt vetette fel, hogy ugyanúgy meg kellene vizsgálni a mesterséges intelligencia megjelenésének várható következményeit, mint ahogy ezt 1975-ben a biológusok tették, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy lehetséges a DNS-t módosítani. Ennek már csak azért is ideje lenne, mert a jelek szerint még az is zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-26912114017120779192011-03-02T09:10:00.001+01:002011-03-02T12:48:32.699+01:00Van valaki a Naprendszerben? Vagy esetleg volt?"Napjainkban már bizonyosak lehetünk abban – írja Paul Davies Kísérteties csönd című könyvében -, hogy semmi remény az értelmes életre a Naprendszer bármely más bolygóján”. Ami viszont felveti azt a kérdést, hogy korábban sem volt-e.
Percival Lowell, a 19. század végi „Mars őrület” központi figurája és a marsi értelmes élet létének talán legismertebb hirdetője abból indult ki, hogy a többi zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-45180500156825521652011-02-25T10:31:00.000+01:002011-02-25T10:31:09.648+01:00Demokráciagépet építeniMéghozzá nem is akármilyet. Alvin Toffler azt mondja A harmadik hullámban, hogy a négyévenkénti szavazások léte „azt a gondolatot ültette az emberek fejébe, hogy mivel a választások lebonyolítása rendszeresen, gépszerű szabályossággal történt, ennélfogva azok egyben racionálisak is voltak”. Valójában azonban a rendszeres választások nem elégséges, hanem jobb esetben is csak szükséges feltételek, zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-8987246242737400002011-02-16T09:11:00.003+01:002011-02-16T18:12:23.366+01:00Számítástechnika helyett EU-kVoltaire annak idején arra panaszkodott, hogy „mialatt keresztülutazta Európát, aközben olyan gyakran kellett váltogatnia a törvényeket, mint a lovakat”, írja Alvin Toffler A harmadik hullám című könyvében. Majd pedig azzal folyatja, hogy a két dolog (a törvények és a lovak váltogatása) valójában nagyon is összefügg, hiszen „a közlekedés és a kommunikáció primitív szintje” gyakorlatilag zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-21191161082250259722011-02-06T14:40:00.003+01:002011-02-06T15:01:57.249+01:00harmadik magyar jövőkutatás meetup
Hely és idő:BME Q épület B. 105. (Magyar Tudósok Körútja 2.)2011. február 14., hétfő, 19:00A 10 perces előadásokat vita követi.
Moderátor: Bacsárdi László, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkára és a Jövőobszervatórium Kutatócsoport alapító tagja.Minden érdeklődőt szeretettel látunk!
Részletes program:
1. Fekete Zsombor: Hogyan változtathatná meg a videojáték a világot, és miért nem zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-6474401134191782011-02-06T08:37:00.001+01:002011-06-05T15:33:33.687+02:00Személyre szabhatóság: Az utazógépektől a párválasztásigNéhány évvel ezelőtt Jonathan Zittrain internetjogász azt mondta, hogy az internet rosszabb esetben ugyanúgy fogja végezni, mint annak idején a CB-rádió. Vagyis: miután váratlanul előre tört, eljelentéktelenedik, és valami egészen más veszi át a helyét. Az érvelése kimondottan meggyőző volt (számomra is); mostanra azonban egyre inkább úgy tűnik (ismét csak számomra is), hogy nem volt igaza, és zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-54625157128016878132011-01-31T11:44:00.003+01:002011-01-31T11:47:42.863+01:00Facebook-házasság?A házasság újkori történetének első korszaka Európában a vallásról szólt. A második a vallás szerepének visszaszorulásával párhuzamosan a világi szabályozás meghatározóvá válásától; a most következő harmadik korszakot pedig elképzelhető, hogy az fogja eredményezni, hogy az eddigi „világi szabályozást” is valami más váltja fel. A házasság – jelentős mértékben átalakulva ugyan, de – túlélte az elsőzoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-35607927129018809462011-01-29T09:19:00.000+01:002011-01-29T09:19:00.740+01:00A harmadfokú gép nyomábanJelenleg kétféle gépet ismerünk: az egyik lényegében anyag-, a másik információmozgatást végez, és a kérdés az, hogy „vajon ez a két fogalmi szint – az anyag és az információ – minden, ami létezik?” – írja a csillagász Paul Davies A kísérteties csönd című könyvében. Vagyis nem lehetséges-e, hogy vannak „még az információnál is magasabb fogalmi szintek”, és ennek megfelelően olyan gépek is, melyekzoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com10tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-74380843711027184792011-01-21T08:57:00.000+01:002011-01-21T08:57:15.910+01:00Gépesíteni házi kedvenceinketJelenleg ha egy reklámba gyereket vagy kutyát teszünk, akkor garantált a siker. A jövőben lehet, hogy ugyanez lesz a helyzet a robotokkal is – itt persze ne valamilyen zörgő fémkasznira gondoljunk.
Mark J. Penn statisztikus azt írja a Microtrendsben, hogy a háziállatok „kiszorítják a gyerekeket mint első számú társ az amerikai háztartásokban”. 1988-ben a háztartások 56, ma 63 százalékában, vagyiszoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-19169450147915822582011-01-12T13:18:00.000+01:002011-01-12T13:18:22.620+01:00Újratervezni a matematikátA többek között a numerikus megismerést is tanulmányozó francia kutató, Stanislas Dehaene azt mondja A számérzékről szóló könyvében, hogy „jelenleg csak igen kevés tény támasztja alá azt a feltevést, hogy a nagy matematikusok... különleges neurológiai felépítéssel rendelkeznek“. Leginkább azért sikeresek, mert „jelentős időt szánnak erre a tevékenységre“, és innentől kezdve tulajdonképpen zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-19433053187315717022011-01-04T20:36:00.000+01:002011-01-04T20:36:00.829+01:00Nem élhetek irányított ökoszisztéma nélkülVajon miért van az, hogy miközben vannak, akik felemelik a szavukat az állatok megölése és megevése ellen, aközben senki sem tiltakozik, ha a róka széttépi a nyulat, kérdezi Paul Graham Raven, a Futurismic főszerkesztője. Ebből a problémából kiindulva akár a világűr kolonizálására vonatkozó terveket is érdemes újragondolni.
Jeremy Bentham angol filozófus valamikor a 19. század fordulója körül zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-32742027066506002912010-12-29T14:13:00.000+01:002010-12-29T14:13:08.192+01:00Az információs tájkép 2011-benNoha Randy Johnston technológiai szakértő úgy fogalmaz, hogy ami jövőre ránk vár, az „nem revolúció, hanem evolúció“, azért minden bizonnyal sok minden meg fog majd változni. Talán még az is, hogy mit értünk internet alatt.
A felhasználók felől nézve ez többek között azt jelenti, hogy a a „nagy“ böngészők (Internet Explorer, Mozilla, Chrome; meg persze a Safari és az Opera is) új verziói már zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-17488048047884904532010-12-28T08:23:00.001+01:002010-12-28T08:23:57.050+01:00Polikróm időben írniStephen Colbert amerikai humorista szerint „a USA Today-t inkább USA Yesterday-nek kellene hívni“. Ami alatt az értendő, hogy az eddigi, szakaszos működésű sajtótermékeket az internetnek köszönhetően folyamatos működésű hír site-ok váltották fel, és ennek nagyon is komoly következmények vannak. A dologban az a legironikusabb, hogy amikor a USA Today 1982-ben megindult, akkor a technikai haladás zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-34335565596255805562010-12-27T00:01:00.000+01:002010-12-27T00:01:43.099+01:00Túllépni az írásonAz emberiség a beszéddel feltalálta „a folyamatos társadalmi emlékezést“, írja a filozófus F. C. S. Schiller Tantalus vagy az ember jövője című tanulmányában az 1920-as években, majd pedig azzal folytatja, hogy erre a találmányra épült aztán rá „az írás, amely a társadalmat arra képesíti, hogy mindent feljegyezhet, amit értékesnek tart“. Amely kijelentés talán nem zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-79840428529312621782010-12-18T09:46:00.000+01:002010-12-18T09:46:45.576+01:00A valakiagytól a több dimenziós gondolkodásigAz olvasás – és persze ezzel együtt az írás – volt az, amely létrehozta a modern értelemben vett személyiséget, mondja Susan Greenfield brit agykutató. Ha pedig az olvasás korának végéhez közeledünk, akkor a modern értelemben vett személyiségnek: a „valakiagynak” is vége lesz – ami azonban egyáltalán nem biztos, hogy baj.
Greenfield abból indul ki, hogy „ha egyéniek tapasztalataink, akkor mi zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-54486544380507561402010-12-16T07:58:00.000+01:002010-12-16T07:58:16.528+01:00Moby Dicktől a gépi megértésigAz első információkezelési forradalomra akkor került sor, amikor – még a földművelésre valóáttérés előtt – az emberek átlagéletkora eléggé megnőtt ahhoz, hogy az utódaik számára átadható mennyiségű tudást gyűjtsenek össze. A másodikra pedig akkor, amikor az írásnak köszönhetően az információkat képesek voltunk a biológiai entitástól (értsd: az embertől) függetlenül rögzíteni.
Ami az elsőt illetizoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-60141868596976889632010-12-12T22:18:00.000+01:002010-12-12T22:18:01.890+01:00Ami az anomáliák tudománya után következikA kvantumelmélet annak idején, az 1920-as években olyannyira érthetetlennek tűnt, hogy „Bohr úgy vélte, ez azt jelenti, hogy vannak bizonyos dolgok, amelyekre a tudomány nem képes választ találni. Einstein számára pedig azt jelentette, hogy valami nem stimmel az elmélettel” - írja Michael Brooks a 13 rejtély című könyvben. Számunkra viszont jelentheti akár azt is, hogy hamarosan talán egy zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-39436403070258849442010-12-05T11:47:00.001+01:002010-12-05T11:49:32.161+01:00Volt-e a dínóknak űrkutatása?Egy Chris McKay nevű NASA-kutató szerint amennyiben a dinoszauruszok fejlett technológiával rendelkeztek, akkor ennek a nyomait a Holdon kell keresnünk. Ugyanis akár el is juthattak oda, és ott akár 65 millió éven keresztül is fennmaradhatnának egy esetleges dino-leszállóegység maradványai, míg a Földön felettébb valószínűtlen, hogy bármi hasonlót megtalálnánk.
Ami elsőre kétségkívül meggyőzően zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-42796632786591254102010-11-28T16:59:00.000+01:002010-11-28T16:59:52.033+01:00Onkalo és a csillagokA finnországi Onkalóban olyan atomhulladék-tároló épül, amely tízszer hosszabb ideig fog fennmaradni, mint a jelenlegi rekorder: az USA-ban található és nem ezer évszázadra, hanem „csupán” tíz ezer évre tervezett WIPP (vagyis Waste Isolation Pilot Plant). Számomra most nem is annyira a technikai részletek érdekesek, hanem inkább az, hogy a ma megszokottal ellentétben, amikor is rendszerint rövidzoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-81939093900354089102010-11-24T14:18:00.001+01:002010-11-24T14:56:17.403+01:00A jövő házassági partnereA házasság jelenleg átalakulóban van, és a jövőben még nagyobb változások várhatóak – vagy legalábbis képzelhetőek el.
Ma ugyan a „biológiailag adottból”, vagyis az emberi testből és lehetőségeiből indulunk ki, de eközben a szaporodás egyáltalán nem feltétlenül elsődleges (ellentétben az emberiség korábbi történelmével). Az azonos neműek közötti házasság például nyilvánvalóan nem reprodukciós zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-68775918462355108462010-11-23T20:39:00.010+01:002010-12-05T22:23:39.325+01:00Második Magyar Jövőkutatás Meetup: november 29.Szeretettel meghívunk mindenkit a Második Magyar jövőkutatás Meetup-ra.
Időpont: 2010. november 29., hétfő, 19:00
Helyszín: 1117 Bp. Magyar Tudósok Körútja 2, BME Q épület, A szárny 3. Emelet 323.
Részletes program:
Csiszér Béla: A vírusírás jövője
Jelenleg még hajlamosak vagyunk a vírusokkal kacsolatban (első sorban) a pc-kre gondolni. Kérdés azonban, hogy ha a hangsúly majd áthelyeződik zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-33664451260432223752010-11-17T15:32:00.000+01:002010-11-17T15:32:40.460+01:00A negyedik hullámNagyon is védhető az az álláspont, írja Alvin Toffler A harmadik hullám című könyve bevezetésében, amely „a civilizáció történetét csak három részre osztja fel – az első hullám mezőgazdasági szakaszára, a második hullám ipari fázisára, és a harmadik hullám időszakára, ami most kezdődik”, és amely utóbbi nem lenne más, mint az információs forradalom. Ez kétségkívül meggyőzően hangzik, de eközben zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-36641834943313646292010-11-10T17:48:00.000+01:002010-11-10T17:48:34.578+01:00Ugyan kinek kell a matematika?G.V. Ramanathan amerikai matematikus azt kérdezi, hogy valójában mi szükség van az általános iskolait meghaladó matematikára, ha egyszer az emberek túlnyomó része úgysem használ soha az alapműveleteken kívül semmit.
Majd pedig valami olyasmit válaszol, hogy a matematika oktatásban játszott központi szerepe annak köszönhető, hogy ugyanolyan jól reklámozzák, mint a fogfehérítőt meg a hajnövesztő zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com10tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-86094025765644174672010-10-30T16:29:00.003+02:002010-11-08T08:49:12.569+01:00Időkapszula: amíg világ a világJon Lomberg amerikai művész néhány évvel ezelőtt arra a következtetésre jutott, hogy akár a mai, meglehetősen primitív technológiákkal is tudunk üzenetet küldeni az egy milliárd (!) évvel később élő értelmes lényeknek. Mivel ez egyben a jelenlegi lehetőségeink határait is jelenti, ezért érdemes továbbgondolni, hogy fejlettebb megoldásokat alkalmazva mire lehetnénk képesek, és a válasz minden zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-28650613507894765442010-10-24T23:11:00.000+02:002010-10-24T23:11:26.712+02:00A jövő a küklopsz-embereké?Az eugenika megjelenése óta állandóan újra és újra felvetődik, hogy milyen lenne az ember, ha ilyen vagy olyan módon beavatkoznánk a biológiájába. Vagy ha elég ideig hagynánk, hogy "természetes" úton történjenek a dolgok.Az egyik első előfutár ezen a területen H. G. Wells volt, aki az Időgépben azt mutatja be, amint az emberiség két külön fajra (eloikra és morlockokra) szakad a távoli jövőben. Dezoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-79814537988060878512010-10-23T20:24:00.002+02:002010-10-24T10:32:07.875+02:00A nagy rakétaelkapóNehéz elhinni, de egy 1953-as amerikai szabadalom szerint a Földre visszatérő rakétát a képen látható berendezéssel kellene elkapni leszálláskor.
De bármilyen nehéz is elhinni, azért van, aki tényleg így képzelte (méghozzá egy bizonyos D. B. Driskill San Franciscóból, aki a U. S. Patent 2,592,873. boldog tulajdonosa). Az elv annyira nyilvánvaló, hogy tulajdonképpen magyarázni sem kell: a rakétát zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-50808493471890205612010-10-20T20:42:00.001+02:002010-10-20T20:46:36.354+02:00Első Magyar Jövőkutatás Meetup: 2010. október 27.A meetup-on a Jövőobszervatórium Kutatócsoport (BME) tagjai által tartott rövid, kedvcsinálónak szánt előadások fognak elhangzani.
Helyszín: 1117 Budapest, Tudósok Körútja 2. Q. épület A. 323.Kezdés: 18:00; befejezés kb. 19:30
Tóth Attiláné dr. (MTA Jövőkutatási Bizottság alelnöke): A hazai jövőkutatás helyzeteBacsárdi László (Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára) : Nanotech és jövőGyörgy zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-63442201190728904742010-10-17T10:50:00.000+02:002010-10-17T10:50:30.083+02:00A Szovjetunió széthullásától a jövő államáigA nemzetállam eltűnése már nincs is olyan messze – vagy legalábbis a történelem eddigi, „nagyon hosszú hullámú” mintázata alapján erre következtethetünk.
Eddig két, az egész emberi társadalmat átalakító forradalom zajlott le: a neolitikus, majd pedig az ipari. Az első azt eredményezte, hogy az addigi vadászó-gyűjtögető társadalmak mellett (illetve egyre inkább: helyett) megjelentek az államok, észoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-22557012891349765822010-10-09T23:35:00.002+02:002010-10-10T09:39:01.293+02:00Sok az eszkimó és kevés a név [updated]A személy- és keresztnév együttes használata csak a késő középkorban vált Európában általánossá, Magyarországon pedig II. József írta elő kötelezően mindkettőt – nyilvánvalóan azért, hogy biztosan meg lehessen különböztetni egymástól az embereket. Ha azonban a FaceBook-on rákresek a saját nevemre, jelenleg legalább öt másik „Galántai Zoltánt” találok, és bár amikor erre rájöttem, sürgősen kiírtamzoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-21836053485219326732010-10-01T10:47:00.001+02:002010-10-01T10:47:47.593+02:00Házasság: amíg a halál el nem választ?1990-ben mintegy 1,7 millió amerikai élt huzamosabb ideig nem egy fedél alatt a házastársával; 2005-ben pedig mintegy 3,5 millió. A magyarázat ez esetben nem a párok összeférhetetlensége, hanem a „dupla karrier”, amikor mind a férj, mind a feleség a saját jövőjét építgeti, és eközben kénytelenek máshol (más városban vagy országban) lakni.
Korábban azért nem nagyon léteztek ilyen különélő párok, zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-24722700539817838972010-09-23T22:59:00.000+02:002010-09-23T22:59:17.881+02:00Kutatók a neten (Kutatók Éjszakája 2010)
és persze a Jövőobszervatórium is ott lesz
Hol:2010. szeptember 24-én, pénteken 21:30-tól: Millenáris (Budapest II. ker.) B csarnok (az egykori Jövő háza kiállítás helyszíne), a bejárattal szembeni galéria
Mikor:Holnap - 21:30 és 23:00 között
a nanopaprika.eu szervezésében
zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-5547500089120602422010-09-21T18:05:00.000+02:002010-09-21T18:05:29.595+02:00Jó nap ez a mesterséges nyelvek tanulására?Hollandiában egy klingon nyelvű Operát mutattak be „U” címmel, és az, hogy ezzel a média is foglalkozott, valószínűleg nem csupán azt mutatja, hogy a Star Trek mesterséges nyelve (melyre egyébként a Hamletet és a Gilgamest is lefordították) sokak számára érdekes, de azt is, hogy általában véve a mesterséges nyelvek is egzotikusnak számítanak. Pedig 1964-ben két jövőkutató: T. J. Gordon és Olafzoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-87469476542879792602010-09-18T22:31:00.001+02:002010-09-18T22:32:13.265+02:00A női egyenjogúságtól a népszerűségtársadalomigA The Sufragette című angol lap 1913. december 26-i számában az év „jelentősebb akciói” közül a következőket említik: egy Hamsted Garden-i templom felgyújtása; egy ház felgyújtása Chroley Wood-ban; bombarobbantás az oxfordi vasútállomáson; egy üres szerelvény felrobbantása bombával Davenportnál; gyújtogatás és festmények megrongálása Machesterben; a York Herald című lap irodájának felrobbantásárazoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-73175225480378483002010-09-14T18:53:00.002+02:002010-09-14T22:29:21.871+02:00A jövőkutatásról. Molnár Csaba interjúja a Magyar Nemzet Magazinban"Galántai Zoltán a forgatókönyvírásról, a XXI. századi újságcikkekről és a szerzői jogról (2010. szeptember 4.)
Bár a futurológusok jól tudják, hogy a jövő megjósolhatatlan, titkon mégis mindegyikük erre vállalkozik – és elbukik, árulja el Galántai Zoltán jövőkutató. Szerinte, ahogy a történelem során mindig, ma is képtelenek vagyunk kitekinteni a mából, így elképzelni sem tudjuk, merre tart a zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-41086221824468216172010-09-10T23:54:00.001+02:002010-09-10T23:56:31.324+02:00A Szuezi-csatornától a Hosszú Most ÓrájáigA későbbi Szuezi-csatorna környékén már II. Nékosz egyiptomi fáraó is megpróbált mesterséges vízi utat kiépíteni. Majd pedig Dareiosz; a Ptolemaioszok; a felemelkedő muszlim hatalom – és így tovább egészen a 19. század második felében végül sikerrel záruló Lesseps-féle vállalkozásig. Amit érdemes párhuzamba állítani azzal, hogy az 1903-ban átadott New York-i metró még akkor is működésképtelenné zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-37012133220929517542010-09-05T19:51:00.001+02:002010-09-05T19:53:26.385+02:00Bioetika után fizikaetika?A II. Világháború a tömegpusztító fegyvereket tekintve nem csak azért „emlékezetes”, mert ekkor készítették el az első atombombát. Hanem azért is, mert a japánok Mandzsúriában a Unit 731 katonai kutatás keretében a lépfene, a dizentéria, a hastífusz, a kolera és a bubópestis kórokozóiból az emberiség többszörös elpusztításához elegendő mennyiséget állítottak elő. Azaz: minden bizonnyal először zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-48026839890516304472010-09-02T23:07:00.004+02:002010-09-13T18:38:23.728+02:00Megalakult a Jövőobszervatórium Kutatócsoport [updated]2010. szeptember 1-én megalakult a Jövőobszervatórium Kutatócsoport (BME).
Charles Kettering amerikai feltaláló megfogalmazásával élve: "mindannyiunknak törődnünk kell a jövővel, elvégre életünk hátralévő részét ott fogjuk eltölteni." Ennek megfelelően a kutatócsoportnak az az egyik célja, hogy felhívja a figyelmet a jövőtudatos gondolkodás fontosságára, hiszen akár az egyes ember élete, akár zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-57662837302786455642010-08-31T21:02:00.001+02:002010-08-31T23:39:26.566+02:00A jövő tőzsdeuniverzumaSir Martin Rees brit királyi csillagász egy helyütt úgy fogalmaz, hogy „a dolgokat nem az teszi nehezen érthetővé, hogy milyen nagyok, hanem az, hogy mennyire bonyolultak”, és ennek megfelelően „az élelmezéstudomány a gyakorlati értelemben nehezebb..., mint a kozmológia”, ugyanis nagyságrendekkel bonyolultabb kölcsönhatásokkal foglalkozik. Azt persze senki sem állítja, hogy nincs különbség az zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-80402416108012475132010-08-27T11:13:00.000+02:002010-08-27T11:13:53.662+02:00Személyre szabott jövőkEric Schmidt (Google CEO) azt vetette fel, hogy mi lenne, ha a jövőben a felnőtté váláshoz az is hozzá tartozna, hogy nevet változtatunk – így szabadulván meg gyermek- és tinédzser korunkban elkövetett digitális botlásaink internetes nyomaitól. Ami persze nem biztos, hogy használható ötlet, de kiindulási pontnak tökéletesen megfelel, amennyiben azt akarjuk körüljárni, hogy a jövőben milyen új zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-268170925285376712010-08-25T09:39:00.003+02:002010-08-25T12:11:01.538+02:00Kétszáz éve kutató egyetemA modern értelemben vett felsőoktatás intézményrendszer létrejöttét 1810-hez szoktuk kötni, amikor Wilhelm von Humboldt német történész elképzelései alapján megalapították a Berlini Egyetemet. Itt a kutatók egyben oktatók is voltak, és ez valójában nem is meglepő, hiszen a nagyobb német intézmények már a 18. században átvették a „kutatás ethoszát”, írja a Lewis Pyenson – Susan Sheets-Pyenson zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-5286405106805658882010-08-20T21:33:00.000+02:002010-08-20T21:33:02.399+02:00Egy nagyon távoli jövő jogaH. G. Wells angol író és gondolkodó 1902-ben azt mondta, hogy „mindaz, amit az emberi elme eddig beteljesített, nem más, mint ébredés előtti álom.” Majd azt is hozzátette, hogy másfelől viszont „bizonyos dolgok [és történések] miért ne rombolnának le mindent, és miért ne vetnének véget az emebri fajnak és történelemnek: miért ne szállna le ránk az éjszaka.” Martin Rees brit csillagász a 21. zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-27129749084271186832010-08-18T21:00:00.002+02:002010-08-18T21:14:32.697+02:00Örökké akarok élni!Az embernek három lehetősége van, ha túl akar lépni a mindössze néhány évtizedes élettartamából fakadó korlátjain (közbevetőleg: vajon ki tudunk majd találni egy újabbat is?). A legrégebbi a vallás: ez lényegében azt mondja, hogy a halállal nem érnek véget a dolgok (tehát van mit remélnünk). A második az, amikor abból indulunk ki, hogy „az egyén halandó, de az emberiség nem”, mondja Lucian Boia zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-65452984594755239972010-08-17T23:33:00.002+02:002010-08-18T07:58:23.604+02:00Hová tűntek a katonák?A 21. században a csökkenő lélekszám miatt egyre nagyobb problémákat fog majd okozni a katonák toborzása – mondja Richard Watson amerikai jövőkutató. Méghozzá várhatóan nem is csupán az iparilag fejlett országokban, mivel az előrejelzések szerint valamikor 2050 és 2100 között mindenütt fogyni kezd majd népesség. Ez pedig többek között azt a kérdést is felveti, hogy miként képzeljünk el a jövő zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-39264328110107115642010-08-14T20:52:00.000+02:002010-08-14T20:52:15.235+02:00Ha a Wikipédia csak az első lépésJelenleg a hétköznapiak mellett mintha kétféle kérdés létezne: a tudományos, ami arról szól, hogy mennyi a fénysebesség vagy hogyan keletkezett az Univerzum, és a demokratikus (nevezzük talán így), ami arról, hogy ki legyen Magyarország miniszterelnöke. Ezt a kettőt teljesen különböző módokon döntjük el, és elsőre úgy tűnhet, hogy igencsak furcsa lenne, ha az egyiknél alkalmazott módszereket a zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-71415547544322736442010-08-12T10:01:00.002+02:002010-08-12T16:40:33.776+02:00a jövőkutatás jövőjeA brit sci-fi író és gondolkodó H. G. Wells már nem sokkal 1900 után felvetette, hogy szükség lenne a jövőkutatásra mint önálló tudományra. Később javasolta, hogy legyenek ilyen tanszékek, és az is ő volt, aki 1939-ben Sir Ernest Barker politológusnak azt mondta, hogy a saját sírfelirata mindössze annyiból fog állni, hogy „az Isten verjen meg mindannyiótokat: én megmondtam, hogy így lesz.” Vagyiszoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-90330024846670049572010-08-10T19:59:00.000+02:002010-08-10T19:59:35.768+02:00Kövérségadó és ételbűnözés?Egy A. J. Carlson nevű amerikai pszichológus azt vetette fel nem sokkal az USA-nak a II. Világháborúba való belépése után, hogy ha a kövér állampolgárokra adót vetnének ki (mondjuk kilónként kb. 40 dollárt), akkor az így befolyó pénzekből fedezni lehetne a hadi kiadásokat – és nem melléklesen mindenkit rászorítanánk, hogy egészségesebben éljen. Elképzelhető persze olyan verzió is, ahol nem az zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-19326647610480810612010-08-08T14:38:00.002+02:002011-07-24T11:24:24.889+02:00Elválok, mert megcsaltál egy robottal„A virtuális házasságtörés általánosan elfogadott válóok lesz még akkor is, ha mindenki gyakorolja majd”, állítja Richard Watson amerikai jövőkutató. Ami persze vagy így lesz, vagy nem, elvégre – legalábbis a modern nyugati társadalomban – a házasságon kívüli és egyelőre természetesen emberrel folytatott szexuális kapcsolat sem szükségképpen vezet váláshoz. És az is lehet, hogy az egész zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-19537363280301360602010-08-06T12:00:00.001+02:002010-08-06T12:00:00.255+02:00A megaintézmények álmaAz 1970-es évek közepétől az új-mexikói Carlsbadban 1 km mélyen, egy sóbányában kezdtek még tíz ezer évig sugárzó radioaktív hulladékot lerakni, és egy bizottság sci-fi írók, jövőkutatók, nyelvészek stb. bevonásával azt vizsgálta 1991-től kezdve, hogy miként lehet a majd valamikor a távoli jövőben: i. sz. 12 000 körül élők figyelmét felhívni a hely veszélyeire. A bizottság végül arra a zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-91803213252898207172010-08-04T10:00:00.002+02:002010-08-04T10:00:04.921+02:00A tudomány tényleg végső korlátaiA tudomány történetét végiggondolva úgy tűnhet, hogy az ismereteinket a megfigyeléshez használt műszerek; az általunk használt elméletek, és természetesen maga a megfigyelő személye képes korlátozni. Ami ez utóbbit illeti, Wigner Jenő megfogalmazásával élve „egy kutya sok mindent megtanulhat, de a szorzótáblát lehetetlen neki megtanítani”, és az emberi értelemnek is ugyanígy megvannak a maga zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-72360134213048896452010-08-02T14:00:00.002+02:002011-08-14T10:54:44.833+02:00Vissza a biológiai 18. századba?Az embert nem (csak) a komplex eszközök használata, a nyelvtől a művészetig terjedő szimbólummanipulációra való képesség meg a domesztikáció, illetve ezek együttese különbözteti meg a többi állattól, hanem a többi állathoz való viszonyunk is, állítja Pat Shipman amerikai antropológus. Az emberiség történetében az elmúlt két és fél millió évben mindig is kiemelt szerepet játszottak más állatfajokzoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-60804813480283948332010-07-30T09:28:00.001+02:002010-07-31T12:23:56.990+02:00Legyünk survivonauták!Laurence C. Smith amerikai földrajztudós azt kérdezi egy tanulmányában, hogy a felmelegedés hatására milyen változásokra számíthatunk az északi régiókban. Még valamikor a 2000-es évek elején én is aláírtam a Mars Society által a Mars lakhatóvá tételééért indított online petíciót vagy húsz ezer más emberrel együtt, de most azt hiszem, érdemes újragondolnom.
Smith szerint három terület jöhet zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-76810012020849039822010-07-28T19:11:00.000+02:002010-07-28T19:11:52.156+02:00Big science szteroidokonÁllítólag amikor Einstein feleségét körbevezették az amerikai Mount Wilson Obszervatóriumban, és elmondták neki, hogy az ottani óriástávcső segítségével meg tudták határozni az Univerzum alakját, akkor az asszony annyit válaszolt, hogy „ezt az én férjem egy használt boríték hátoldalán is megteszi”.
Ez az anekdota – függetlenül attól, hogy mennyire hiteles - jól szemléltei a nagyjából a 20. századzoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-81198684369193664292010-07-27T20:10:00.000+02:002010-07-27T20:10:53.681+02:00Felejtsd el a Kardasov-civilizációkat!Nikolaj Kardashov szovjet csillagász az 1960-es évek elején alkotta meg azt a később róla elnevezett skálát, amely a lehetséges civilizációkat a lehetséges energiafelhasználás alapján osztályozta. A első kategóriába nála az tartozott, amely egy egész bolygó; a másodikba az, amely egy egész naprendszer és harmadikba az, amely egy egész galaxis energiáját használná fel (később pedig mások zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-63967988766215417772010-07-26T13:45:00.001+02:002010-07-26T15:09:58.071+02:00Az üzemanyagfa jövőjeFreeman Dyson amerikai fizikus A Nap, a genom és az internet című könyvében azt írja, hogy bár általában abból szokás kiindulni, hogy a tudományos forradalmak az alapvető elképzelések megváltozására vezethetőek vissza (lásd mondjuk a kopernikuszi fordulatot), valójában azonban az új tudományos eszközök azok, amelyek képesek teljesen átalakítani a tudományt. Ha pedig ez így van, akkor a társadalmizoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-793455720220052562010-07-24T10:27:00.004+02:002010-07-25T16:40:49.124+02:00GDP-vel a HoldraA több, mint 50 éve tartó „űrkorszak” kevesebb, mint egytizedére volt igaz, hogy az ember legalább a hozzánk legközelebbi égitestre: Holdra képes eljutni. Az azóta eltelt közel negyven évben viszont még csak komolyabb kísérlet sem történt holdutazásra.
A kérdés, hogy mi tette lehetővé akkor, és miért nem megyünk most, két részre bontható. Az első a természet-, míg a második a társadalomtudományokzoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4533569806287385795.post-43226617669664359782010-07-23T09:53:00.003+02:002010-08-11T18:53:23.665+02:00De hol van a repülő kocsi?Az egyik első „repülő kocsit” Glenn Curtiss építette 1919-ben, és az elképzelés azóta is újra és újra felbukkan. Több mint valószínű azonban, hogy a sci-fiben szereplő elképzeléssekkel ellentétben (gondoljunk csak a Szárnyas fejvadászra) soha sem fog elterjedni.
Még akkor sem, ha készül belőle egy valóban sikeres prototípus: akár egy olyan jármű, ami a levegőben közlekedve lényegében az autót zoltán galántaihttps://profiles.google.com/103852418326113189560noreply@blogger.com3