harmadik magyar jövőkutatás meetup

Hely és idő:

BME Q épület B. 105. (Magyar Tudósok Körútja 2.)

2011. február 14., hétfő, 19:00

A 10 perces előadásokat vita követi.
Moderátor: Bacsárdi László, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkára és a Jövőobszervatórium Kutatócsoport alapító tagja.

Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

Részletes program:

1. Fekete Zsombor: Hogyan változtathatná meg a videojáték a világot, és miért nem teszi?

Az előadásról:

2010 legfelkavaróbb egyénisége Jane McGonigal volt a játékiparban. Állítja, hogy az online multiplayer játékokban szabadulnak fel olyan energiák, amelyek hosszú távon képesek lehetnek megoldani az emberiség problémáit. Egy ilyen pozitív, előremutató hipotézist cáfolni hálátlan feladat, hacsak nem egy másik pozitív forgatókönyv segítségével tesszük azt.

Az előadóról:

Fekete Zsombor szociológus, játékkutató, 1999 óta foglalkozik e-learniggel, ezen belül edutainmenttel. 2002-2006 között a ludologia.hu blogoldal szerkesztője, 2004 és 2008 között a level up videojátékokkal foglalkozó tudományos és kulturális magazinműsor szerkesztő-műsorvezetője a fix.tv-n, 2009-től az Egyszervolt.hu játéktervezője.

Főbb munkái:

Erőszak(ok) a videojátékokban. In: Stachó László, Molnár Bálint: A médiaerőszak. Századvég Kiadó. 2009

Világjáró oktatójáték:

http://egyszervolt.hu/jatek/content/vilagjaro.html (2009)

Tengernyi Kaland ARG:

http://www.tengernyikaland.hu/ (2010)

"Amit szülőként feltétlenül tudnod kell a videojátékokról" című könyvét 2007 óta írja, és valószínűleg sosem fejezi be :)

2. Bodó Balázs: Wikileaks, szabadság, szuverenitás

Az előadásról:

A wikileaks több kérdést is felvet, így például a cybertér szuverenitásának kérdését. Ebben a pillanatban úgy tűnhet, hogy a wikileaks ugyanolyan immunis az ellenőrzését célzó erőfeszítésekkel szemben, ahogy a fájlcserélő hálózatok. Hogy ez meddig maradhat így, nem tudni, de ez a tétje az elkövetkező néhány év cyber-háborújának. Ha ebből a küzdelemből a wikileaks kerül ki győztesen, akkor viszont szembe kell néznünk egy új, szuverén hatalommal, mely a Foucault-i panopticon logikáját alkalmazza a hatalommal kapcsolatban. Lesz-e ebből jobb világ, ahogy Julian Assange reméli? Vagy csak a panoptikusság beteljesedéséről van szó? Az előadásból minden kiderül.

Az előadóról:

Bodó Balázs (1975) közgazdász, médiakutató, a Stanford University Center for Internet and Society Non-residential Fellow-ja, a Szerzői Jogi Szakértő testület tagja.

2004-től a BME főállású oktatója. Alapító tagja az új média kortárs kultúrára, társadalomra gyakorolt hatásait kutató Média Oktató és Kutató Központnak (MOKK). A MOKK keretében számos e témában rendezett nemzetközi kongresszus előadója, illetve főszervezője volt a 2005-ben megrendezett RE: Acvivism konferenciának. 2006-2007-ben Fulbright ösztöndíjasként vendégkutató volt a Stanford Egyetemen, azóta a Stanford Center for Internet and Society Non-residential Fellow-ja.

Vezetője a 2005-ben itthon is útjára indított Creative Commons mozgalom magyarországi csoportjának.

Internetmédiával, az online világ gazdaságtanával kapcsolatos tárgyakat oktatott a BME mellett a Corvinus Egyetemen és az ELTE-n is. Számos nemzetközi konferencia résztvevője, plenáris előadója, panelistája, több tucat hazai szakmai fórumon szerepelt mint meghívott szakértő, előadó. Számos, nagy vitát kiváltott közéleti cikk szerzője.

Az évek során számos, a kulturális közkinccsel, a remix-kultúrával, az online kooperációval és kollaborációval foglalkozó nemzetközi kutatás-fejlesztési projekt tagja vagy vezetője volt.

Szakterülete a szerzői jogi kalózkodás, online feketepiacok, online társas termelő hálózatok, digitális közjavak.

Továbbiak:

http://www.warsystems.hu/hu/bio/bio/

3. Dombi Ákos: A magyar gazdaságpolitika sarokpontjai: közelmúlt és közeljövő
Az előadásról:
Az előadás a magyar gazdaságpolitika elmúlt 20 és következő 20 évének fontosabb sarokpontjaival foglalkozik. A „Jelen a jövő múltja” fogalmaz találóan Muraközy László. És valóban, mennyire igaz ez Magyarországra… Az elmúlt két évtized gazdaságpolitikai hibái ugyanis súlyosan determinálták a gazdaságpolitika következő két évtizedét, persze csak ha az – szakítva a magyar virtussal – nem hajlandó végre felelősen és legalább középtávra előretekintve hajlandó cselekedni.
Az előadás első részében áttekintem azokat a történéseket, melyek nehéz terhet raktak az országra – legalább is egyesek szerint. Ezen belül is elsősorban két időszakra, a rendszerváltás gazdaságpolitikájára és a 2001-2006 –os időszakra fókuszálok. Előbbi kapcsán sok a kérdőjel, a valós vagy vélt baklövés. A main stream gondolkodók szerint ha nem is minden lépés, de a fő irány legalább helyes volt ekkoriban. A nem main stream megközelítés szerint viszont az utóbbi sem igaz.
A 21. század eddigi történéseinek megítélése kevésbé ellentmondásos, hiszen, mint azt Veress József megfogalmazta: 2001-2006 között a gazdaságpolitika megszűnt létezni Magyarországon. Ez súlyos, de összességében igaz megállapítás.
Az előadás második része a napjainkra felgyülemlett, és részben vagy egészben
a közelmúltnak is köszönhető problémákat (államadósság, duális gazdaság, nagy elosztórendszerek fenntarthatósága) mutatja be, illetve ezekkel kapcsoltban fogalmaz meg ajánlásokat a következő két évtized magyar kormányainak.
Az előadóról:
Dombi Ákos 2003-ban diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karán, majd ezt követően 2006-ig a BME GTK doktori iskolájának PhD hallgatója volt. 2006-tól egyetemi tanársegéd a BME Pénzügyek Tanszéken. A doktori képzés alatt 5 hónapot töltött Olaszországban (Universita di Pisa) és 3 hónapot Bécsben (Universitaet Wien) egy-egy kutatási ösztöndíj keretében. 2005-ben a megtakarítások és a gazdasági növekedés kapcsolatáról szóló pályamunkájával elnyerte az Erős Gyula díjat.
Főbb kutatási és oktatási területei: gazdaságpolitika, ökonometria, gazdasági
növekedés. Disszertációját a közép-kelet-európai országok feltételes konvergenciájának empirikus vizsgálatából írja. Több, gazdaságpolitikával foglalkozó könyvrészlet mellett fontosabb publikációi a Közgazdasági Szemle, a Külgazdaság és a Pénzügyi Szemle hasábjain jelentek meg.

4. Mink András: A Nyugat alkonya?
Az elődásról: 
A nyugati civilizáció hanyatlását és elkerülhetetlen bukását az elmúlt bő évszázadban legalább tucatszor megjósoltak. A jóslatok hátterében olyan eszmerendszerek és filozófiák állnak, amelyek így vagy úgy kétségbe vonják a nyugati civilizáció alapjainak tekintett erkölcsi és politikai képzetek koherenciáját és őszinteséget. A Nyugat alkonya ma ismét divatos jelszó vagy kétségbeesett vészkiáltás. Vajon igaz-e?
 Az előadóról: 
Mink András (1965) történész, újságíró, az OSA Archivum munkatársa, a Beszélő szerkesztője (egy időben főszerkesztője). 1989-ben az ELTE Bölcsészkarán diplomázott, 1992-93-ban a Közép-Europai Egyetemen tanult alkotmányjogot. Tagja a Magyar Helsinki Bizottságnak. (Könyvei jelentek meg Petriről, a helsinki mozgalom tortenetéről, az 1956-os tanúvallomásokról, a Kádár korszak éveiről). PhD-jét történelemből védte meg 2003-ban „Kopjások: az ellenforradalom kultúrája" címmel a CEU-n.

5. Kánai András: Csillogó metropolisz vagy átokverte pusztaság?

A Golden Age és a modern sci-fi jövőképe

Az előadásról:

Kánai András előadása azt vizsgálja, hogyan változott az emberiség jövőjével, sorsával, szerepével kapcsolatban a science fiction irodalom látásmódja. Az előadás első részében rövid sci-fi irodalomtörténettel találkozhatunk, bemutatva a Golden Age esztétikáját. Ezután megismerkedünk az idáig legnagyobb hatású mozgalommal, az 1960-as években kibontakozott New Wave-vel. Ezután a cyberpunk irányzat ismertetése következik, végül az előadó kísérletet tesz a napjainkra szinte átláthatatlanul gazdag tematikájú science fiction irodalom jövőképének vázlatos áttekintésére.

Az előadóról:

Kánai András számítástechnikai programozóként végezte el a középiskolát, majd az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom szakát abszolválta. Egyetemi évei óta reklámszövegíróként dolgozik. Hobbija a sci-fi irodalom, több előadást is tartott ebben a témában, mellette pedig az ismét megjelenő Galaktika magazin közölte novelláit, szám szerint kilencet. Szabadidejében első regényén dolgozik, illetve többedmagával megalapította az ún. speculative fiction-nel foglalkozó SFmag.hu weboldalt.