G50: a Gagarin-naptár

Számomra, mint jövőkutató számára az egyik érdekes kérdés az, hogy ezer vagy éppen tízezer év múlva hogyan fogjuk leírni az aktuális dátumot (mármint ha használunk még majd ilyet egyáltalán).

Ennek persze nagyon is sok köze van – ismét csak számomra – Gagarin ötven évvel ezelőtti űrrepüléséhez. Isaac Asimov amerikai sci-fi író A Hold tragédiájában egyfajta Évszakos Világnaptár bevezetését javasolta, amely a mostaninál jóval egyszerűbb időszámítást tenne lehetővé. Eközben azonban érintetlenül hagyta a kezdőpont kérdését, vagyis azt, hogy honnantól számoljuk az éveket. Ezzel kapcsolatban persze többféle megoldás is elképzelhető, és korántsem mindegyik egyformán jó.
Asimov is említi, hogy például Jospeh Justus Scalinger francia tudós a 16. században a napok megszámozásánál az i. e. 4713. január 1-jét választotta nulla pontnak, mivel akkor több fontos csillagászati ciklus is kezdődött (az így kapott dátumokat nevezzük ma julián dátumnak). Vagyis Scalinger a kezdőpontot az egyik nagy világvallás által meghatározott, „vallási megalapozottságú” időpontról egy csillagászatilag fontosra cserélte le.
Ehhez képest a Long Now Foundation által javasolt megoldás, ahol a 2011-et 02011-ként írnánk – azt érzékeltetendő, hogy nem csupán évezredekben, de év-tízezredekben mérhető az emberi civilizációra váró jövő –, nem is olyan radikális. Viszont felveti egyfelől azt a kérdést, hogy miért csak 10 ezer év: miért nem egymillió vagy éppen egymilliárd (amikor persze az idei évet meglehetősen nehézkes módon úgy kellene leírnunk, hogy 0 000 002 011). Másfelől (és ez talán még fontosabb): miért Krisztus születésével akarjuk kezdeni a 10 ezer éves időszámítást? A keresztény naptár nulla pontja olyan eseményt jelöl, amelynek a világ nem keresztény – vagyis túlnyomó – többsége számára még akkor sincs különösebb jelentősége, ha jelenleg a nyugati civilizáció sikeressége miatt kénytelenek is használni. Túlságosan is kultúrafüggő, és persze mi lesz, ha esetleg a nyugati fölény kora véget ér: átvesszük az indiai, kínai vagy éppen az iszlám naptárat? Általában véve pedig: mindig megmaradnak a helyi megoldások vagy egyszer majd lesz egy egyetemes és mindenki által elfogadott időszámítási rendszer?
Lévén ezen bejegyzés apropója április 12., az emberes űrrepülés ötvenedik évfordulója, ezen a ponton valószínűleg már sejteni lehet, hogy azt szeretném felvetni: a nulla pontot mostantól kezdve rögzítsük ahhoz az alkalomhoz, amikor először kiléptünk a világűrbe. Innentől kezdve 1960 lenne a G0, 2011 a G50 – és így tovább. Azt gondolom ugyanis, hogy Gagarin útjának jelentősége hosszú távon – ha jól élünk a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel – bármi mást felülmúlhat, ami eddig az emberiséggel történt viszonylag rövid története folyamán.

A bejegyzés eredetileg az Űrvilág felkérésére íródott, és ott jelent meg.