Így például ha minden igaz, akkor az USA-ban az első valódi, mai értelemben vett effajta könyvtár csupán 1833-ban, a New Hamshire-i Peterborough-ban jött létre, és három, korábbi könyvtártípus elemeit olvasztotta magába.
Egyfelől a „társadalmi könyvtárét”, ahonnét a könyvek megosztásának a gondolata meg a minőségre való koncentrálás származott - az egyik legkorábbi ilyet Benjamin Franklin hozta létre a 18. században. Itt ahhoz, hogy tag lehessél, vásárolnod kellett a részvényekből.
Másfelől a Maryland-i Peterborough „kölcsönző könyvtárából” azt vették át 1762-ből, hogy az olvasóknak népszerű (értsd: szórakoztató) művekre is igényük van.
Harmadrészt az iskolai könyvtárakból (melyek az 1830-as években jelentek meg az USA-ban) az a gondolat származott, hogy a rendszert közösségi finanszírozással kell működtetni.
A mai értelemben vett közkönyvtárak elterjedésére pedig a 19. század második feléig kellett várni, és innentől kezdve egyfelől az lehet kérdés számunkra, hogy vajon milyen új funkciókkal lehetne vagy lenne érdemes a a maiakat bővíteni még akkor is, ha esetleg nem foglalkozunk az e-könyv jelentette kihívásokkal. Ugyanis természetszerűleg egyik, fentebb felsorolt elem megjelenése sem szükségszerű önmagában, hanem történeti okai vannak. Az például, hogy a populáris irodalom hozzáférhetővé tételét is fontosnak tartjuk, arra vezethető vissza, hogy a az ipari forradalom és a drága gyári gépek miatt kialakult a munkaidő fogalma. Ami viszont egyben azt is jelentette, hogy innentől kezdve létezett az ettől jól megkülönböztethető szabadidő is, és ezzel párhuzamosan megjelent as fizetőképes kereslet is a szabadidős szórakozásokra – legyen az lóverseny, színház, foci meccs vagy éppen szórakoztató irodalom.
És miért is ne tételeznénk fel, hogy az azóta eltelt időben újabb lehetőségek nyílhattak meg, melyekre mindeddig nem figyeltünk fel?
Továbbá: a könyvek tárolása és visszakereshetősége ismét csak mindeddig nem azon alapult, hogy hol találhatóak meg, illetve mi tartalmuk, hanem azon, hogy hol kellene lenniük, illetve mi a címük/szerzőjük. Az előbbinek megfelelően hozzárendeltünk egy tárolási szisztémát a könyvekhez – és ha a könyvtáros (olvasó) rossz polcra tette vissza, akkor az adott mű hozzáférhetetlenné vált, mert innentől kezdve senki sem volt képes megtalálni.
De keresni sem az alapján kerestük őket, hogy miről szólnak, milyen kulcsszavak és milyen fogalmak szerepelnek bennük/jellemzőek rájuk, hanem az alapján, hogy ki írta őket vagy mi a címük, illetve a fizikai tárolás során a 19. század végi Dewey-féle rendszer (ETO) alapján melyik polchoz rendeltük hozzá őket. Érdemes megnézni, hogy mennyire másként jutunk el egy műhöz mondjuk a Google Books-ban, illetve a helyi közkönyvtárban, ahol nem tehetjük meg, hogy a könyv tartalmára keresünk rá, vagyis ahol a tartalom, nem pedig az előzetes besorolás a meghatározó.
Végezetül pedig ha már a modern könyvtár korlátairól beszélünk, akkor ott van az is, hogy már az alexandriai könyvtárat is azért hozták volna létre valamikor az időszámításunk előtti 3. században, hogy minden létező emberi tudást összegyűjtsön. Ekkoriban úgy becsülték, hogy ez mintegy ötszázezer papirusz tekercsnyi információt jelent (és mivel egy tekercs kb. egy mai könyvfejezetnek felel meg, ezért összesen úgy ötven ezer kötetnyi információról lehet szó, ami kb. egy közepes vidéki könyvtárnak felel meg). Ehhez képest egy minden emberi tudást átfogó könyvtár máig sem jött létre.
Méghozzá minden bizonnyal azért nem, mert a könyvtár modern formájában mintegy összenőtt a nemzetállammal (lásd a nemzeti könyvtár fogalmát), és így nem alakultak ki igazán nagy nemeztek feletti gyűjtemények sem.
Úgyhogy igencsak jó kérdés, hogy mi fog ezen a területen megváltozni a 21. században, amikor már felismertük, hogy (a felmelegedéséig bezárólag) igenis léteznek olyan problémák, melyeket nem tudnak az egyes országok önmagukban megoldani. Mint ahogy ilyen a teljes egyetemes emberi tudás összegyűjtése és megőrzése is, ha jól gondolom.
http://www.straightdope.com/columns/read/2236/how-did-public-libraries-get-started
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.