2010. december 5., vasárnap

Volt-e a dínóknak űrkutatása?

Egy Chris McKay nevű NASA-kutató szerint amennyiben a dinoszauruszok fejlett technológiával rendelkeztek,  akkor ennek a nyomait a Holdon kell keresnünk. Ugyanis akár el is juthattak oda, és ott akár 65 millió éven keresztül is fennmaradhatnának egy esetleges dino-leszállóegység maradványai, míg a Földön felettébb valószínűtlen, hogy bármi hasonlót megtalálnánk.
Ami elsőre kétségkívül meggyőzően hangzik; a helyzet azonban – mint általában – most sem egyszerű. Bill Bryson azt írja a Majdnem minden rövid történetében, hogy állítólag „egy milliárd csont közül csak egy kövül meg. Ha ez igaz, akkor a ma élő összes amerikaiból – 270 millió ember egyenként 206 csonttal – körülbelül ötven csont marad meg, vagyis egy csontváz egynegyede”. De az, hogy fennmarad-e, csupán szükséges, de nem elégséges feltétel, hiszen még meg is kell találni, és ha 9 millió négyzetkilométeres területen kell keresnünk ezt a bizonyos egynegyed csontvázat, akkor kevés az esélyünk. Úgyhogy talán nem is olyan meglepő, hogy „becslések szerint a kihalt fajok közül csak minden tízezredikből van őskövületpéldányunk”.
Paul Crutzen Nobel-díjas légkör-kémikus viszont 2000-ben azt vetette fel, hogy egy új földtörténeti korszakot: az antropocént kellene bevezetni, mert a gőzgép elterjedése óta az ember olyan mértékben alakítja át környezetét, hogy ez akár év százmilliók múlva is kimutatható lesz. Vagyis: amennyiben a dinoszauruszok hozzánk hasonlóan egy ipari forradalmon keresztül jutottak volna el a holdutazáshoz szükséges technológiáig, akkor ha a városaik, hídjaik és gyorsforgalmi útjaik eltűntek volna is mostanra a Föld felszínéről az erózió és egyéb környezeti hatások miatt, például annak a nyomait, hogy nagy mennyiségű szenet használtak fel (és eközben erősen szennyezték a környezetet), ma is látnunk kellene. Ezért aztán abban egészen biztosak lehetünk, hogy nem volt valamiféle dino-ipari forradalom.
Abban viszont nem, hogy nem volt dino-űrkutatás sem. Ugyanis mi van akkor, ha náluk a változások nem lényegében az egyik pillanatról a másikra mentek végbe, és nem terjedtek ki az egész bolygóra, hanem mondjuk egy szigeten akár év-tíz- vagy százezeredekig kísérletezgettek hozzánk hasonlóan szén és vas alapú megoldásokat használva? Egy ilyen lokális megoldás számunkra ugyan nem tűnik valószínűnek, de mi persze csak a saját példánkból tudunk kiindulni, és bár abban biztosak lehetünk, hogy robbanásszerű fejlődést követően tényleg el lehet jutni a Holdra (hiszem a mi esetünkben ez történt), az még akkor sem elképzelhetetlen, hogy a másik modell is működőképes lehet, ha egyelőre nincs rá bizonyíték.
Sőt, egy lépéssel tovább menve akár még azzal a gondolattal is eljátszhatunk, hogy nem a 65 millió évvel ezelőtt kihalt, hipotetikusan intelligensnek tekintett dinoszauruszok voltak az egyetlen értelmes, technológiát alkalmazó faj a múltban. Elvileg létezhettek volna mondjuk 100 vagy akár 200 millió évvel ezelőtt is lokális technikai civilizációt létrehozó képviselőik, melyek szenet használtak, és melyek aztán ilyen vagy olyan okból eltűntek (nem feltétlenül kell ehhez kisbolygó-becsapódás).
Az efféle gondolatkísérleteket – merthogy ez legfeljebb annak tekinthető – persze korlátozza, hogy 500 millió vagy éppen egy milliárd évvel ezelőtt egészen biztosan nem volt kőszén, és még ennél is nagyobb súllyal esik latba, hogy magasabb rendű élet sem. Mert bár mondhatjuk azt, hogy – és itt jussanak az eszünkbe a Bill Bryson által említett adatok -, hogy a legtöbb dolog egyszerűen nem marad fenn, de azért több, mint valószínűtlen lenne, hogy egy olyan korból, amikor egyaránt élnek magasan fejlett, illetve egyszerű felépítésű állatok, kizárólag az utóbbiak maradványait találjuk meg.
Ami azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes a Holdat egy dínó-technológia maradványai után alaposabban is átfésülni, hiszen belátható időn belül esélyünk sincs arra, hogy máshol találjuk meg egy idegen civilizáció alkotásait.
Esetleg többét is egyszerre.

http://www.overcomingbias.com/2008/02/dinos-on-the-mo.html

6 megjegyzés:

  1. Ez tovább is gondolható:

    Ha a Földet meglátogatták akár csak pár tízezer éve idegenek (min ahogyan Daniken gondolja), annak nyomai ("lokális technológia") eltűntek, de ha a Holdra is leszálltak, akkor az akár évmilliárdok múlva is kimutatható

    VálaszTörlés
  2. vKgyST:
    igen, szerintem is
    Danikennel pedig nem a paleokontakt hipotézis a probléma (amit persze nem ő talált ki); hanem az az "érvrendszer", amit felsorakoztat mellette
    és bár a milliárd évek szerintem túl sok (inkább százmillió éveket szoktak mondani a holdi tárgyakkal kapcsolatban), A. C. Clarke már 1952-ben felvetette az őrszem-hipotézist (mármint, h a Holdon kellene az idegenek nyomait keresni)

    VálaszTörlés
  3. 1. Daniken önmagában egy két lábon járó probléma, csak hát mindenki ismeri.
    2. Persze, a Holdon is vannak mikrometeoritok, amiket ráadásul nem fékez légkör, ezek erodáló hatása azért jelentős, viszont betemetve meg is védhetik a dolgokat.

    VálaszTörlés
  4. igen, és pár száz millió éven túl ott van még az anyag önmozgása is (a molekulák ennyi idő alatt és statisztikailag leginkább már kiugrálnak a felületből, tehát egyre inkább torzul az egész - a betemetés valószínűleg ezért is nem segít)
    (nem mintha próbáltam volna:-)

    VálaszTörlés
  5. Jó, rendben, tegyük fel, hogy bármi is volt, nem maradt fenn semmi belőle. De akkor ezzel mit tudtunk meg? Azt, amit eddig is: bármi lehetséges, csak találjuk meg a nyomait valahol annak a bárminek, mielőtt még konkrétumokkal kezdünk dobálózni! Az nem érv, hogy nem maradt semmi, úgyhogy bármi lehet.

    VálaszTörlés
  6. @algi,
    itt két különböző dologról van szó
    1. egyfelől arról, h nem kereshetünk BÁRMILYEN távoli múltban technológiai civilizációkat, mert egyszerűen nem voltak meg a feltételei (és ezt még akkor is kijelenthetjük, ha maguknak a civilizációknak nem tudnánk a nyomait kimutatni)
    2. egyértelmű, h hol érdemes keresni őket egyáltalán
    tehát nem "bármi lehetséges", hanem éppen ellenkezőleg - sajnálom, ha ez nem jött át

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.