Ha a Wikipédia csak az első lépés

Jelenleg a hétköznapiak mellett mintha kétféle kérdés létezne: a tudományos, ami arról szól, hogy mennyi a fénysebesség vagy hogyan keletkezett az Univerzum, és a demokratikus (nevezzük talán így), ami arról, hogy ki legyen Magyarország miniszterelnöke. Ezt a kettőt teljesen különböző módokon döntjük el, és elsőre úgy tűnhet, hogy igencsak furcsa lenne, ha az egyiknél alkalmazott módszereket a másiknál alkalmazva mondjuk szavazást tartanánk arról, hogy mennyi legyen egy természeti állandó értéke; vagy ha az állampolgárok kizárásával, „tudományos alapokon” döntenénk az ország sorsáról.

A mostani helyzet persze meglehetősen új annyiban, hogy a modern értelemben vett tudomány kezdeteire egészen a 16. századig kellett várni, amikor a nyomtatás – megteremtve az úgynevezett „textuális stabilitást” – lehetővé tette az információk pontos reprodukcióját. Korábban erre nem volt mód, mert az ember túlságosan sokat hibázik (a Beowulf című középkori történetben a másoló még Káin nevét is rosszul írta le). A nyomtatás megjelenésétől kezdve viszont változatlan formában juthattak el a tudósokhoz a kísérleti adatok (is), és innentől kezdve nem volt akadálya a kísérlet megismétlésének; az adatok ellenőrzésének stb. Vagyis a nyomdatechnika megtemette a modern, méréseken és ellenőrzött kísérleteken alapuló tudomány feltételeit, és valójában semmi meglepő sincs abban, ha az interneti most lehetővé teszi, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben úgy döntsünk tudományos kérdésekről, mint ahogy korábban a demokratikus kérdésekről. Amiben nem is annyira az a furcsa, hogy megtehetjük, hanem az, hogy hajlandóak is vagyunk élni ezzel a lehetőséggel. A Wikipédia esetében ugyanis éppen ez történik, és Richard Watson amerikai jövőkutató egyenesen azt kérdezi, hogy „lehet, hogy kényes filozófiai kérdéseket, például azt, hogy mi az igazság, a szakmai elit helyett egy demokratikus közösség fog ezentúl szótöbbséggel eldönteni?”
Sőt, egy lépéssel tovább is mehetünk, hiszen az is lehetséges, hogy gyakorlatilag minden kérdésről (legyen az tudományos vagy sem) egy, Watson megfogalmazásával élve „névtelen on-line közösség” határoz majd. Illetve a Wikipédia esetében tulajdonképpen már ma is, és elképzelhető, hogy ez még csak a kezdet.
Persze lehetséges, hogy a Wikipédia alapú megközelítés fog eltűnni – például amennyiben megszűnik a jelenlegi internetes anonimitás, és az eddigieknél jóval megbízhatóbban azonosíthatóvá válnak a szerzők és különböző szakképzettségeik; megnő az igény a hagyományos értelemben vett megbízható tudásra, és így tovább. De persze ad absurdum az sem zárható ki, hogy éppen ellenkezőleg: a „szakemberek tudománya” lesz az, ami eltűnik majd, és a „demokratikus döntésen” alapuló modell lép a helyére. Ez sem lenne sokkal nagyobb változás, mint ami akkor játszódott le, amikor a skolasztikus tudományt kiszorította a mai értelemben vett tudományos kutatás. Én személy szerint ugyan nehezen tudom ezt elképzelni, de ez talán csupán annak a jele, hogy nagyon is radikális átalakulásról van szó.

Köszönet Túri Anikónak a kérdésről folytatott inspiráló beszélgetésért.